Toborzás és Kiválasztás

JAM k, 01/18/2011 - 23:03

Toborzás-kiválasztás vagy botorkázás-vizslatás?

Ezúton tanúsítunk mélységes megbánást és kérjük szíves elnézéseteket a címért. De nem tudtunk ellenállni a betűkeverő, anagramma-kereső csábításának.

De térjünk vissza a mai témánkhoz. Bizonyára sokan vagytok akik, kipróbáltátok már az asztal mindkét oldalán és vettetek már részt állásinterjún úgy is, mint álláskereső, illetve úgy is, mint kiválasztó, döntéshozó. Biztosan állíthatjuk azt is, hogy az embert mindkét szerepben érhetik, érik meglepetések.

A vállalati oldalról hallottam már pályázóról, aki az interjú közepén fogadta a bejövő hívásait, olyan önéletrajzról, amelyben a fotóról levágták a férjet és a fátyolt (jegyezzük meg, több-kevesebb sikerrel, ugyanis a fátyol fele és a férj bal füle a képen maradt) és persze városi legenda az a jelentkező is, aki minden önéletrajzhoz azt a visszautasíthatatlan ajánlatot csatolta, hogy 250g kávét és csokit ad át a vele szerződést kötő vezetőnek.

Persze vannak hasznos és a HR-es számára is élvezetes változások. Egy ilyen önéletrajz láttán , esetleg egy ilyen CV érkezése után a HR-es mosolya is őszintébb, mint az esküvői kép láttán. Persze itt is mértéktartást javasolnánk minden lelkes grafikus-vénával megáldott pályázónak.

Azért, hogy igazságosak legyünk, nézzük meg a másik oldal kreatív ötleteit is. A kedvencem a HR-es, aki megkérdezte a jelöltet, hogy milyen színűnek képzeli az agyát, egy másik legenda szerint előfordult már az is, hogy a vezető elfelejtette milyen pozícióra interjúztat és a „kedvencünk” amikor a jelöltet a tárgyalóterembe zárták, illetve ide kattintani is érdemes. Be kell vallanunk, hogy rendre érkeznek kérdések és megkeresések, amelyekben az előzőekhez hasonló élményekre keresik a jelöltek a logikus választ.

Többször bizonyítást nyert, hogy az esetek bizonyos százalékában létezik ez az óhajtott és keresett logikus válasz. Abban talán egyetértünk, hogy a HR-es felelőssége, hogy ha extrém helyzetbe hozza az kiválasztás során a jelöltet, akkor a folyamat végeztével rövid magyarázatot is adjon. Persze itt nem arra gondolunk, hogy fedjük fel a strukturált interjú és a „mezei beszélgetés” közti különbségeket. Csupán arra, hogy ne hagyjuk, hogy a jelölt még az unokáinak is arról meséljen 50 évvel később, hogy egyszer találkozott egy űrlénnyel, aki HR-esnek álcázta magát és érthetetlen dolgokat művelt vele. Ne felejtsük, hogy a munkáltatói márkánkon üthetünk tátongó sebeket egy-egy ilyen élmény segítségével.

Mit gondoltok és hogyan reagáltok a kreatív pályázókra? Miként viszonyultok az egyedi, különleges álláshirdetésekhez? Egy állásinterjú során mi a legfontosabb, a bevett módszereken túlmenően? Strukturált és irányított legyen vagy nyissunk az egyedi és kötetlenebb módszerek felé?

Üdv,

Jammy és Jammer

Fotó: shop.cafepress.co.uk/hr ha szeretnéd a fenti füzetet vagy bögrét, akkor kattints. :-)