Lángolj, de ne égj (ki)!

Lángolj, de ne égj (ki)!

Mi is az a kiégés?

Régóta terveztük, hogy írunk a kiégésről szóló vizsgálatunkról, az érdeklődésetek még inkább aláhúzta a téma fontosságát, így eljött a pillanat… Mivel ez önmagban is egy hatalmas téma, kutatásunkkal kiegészülve pedig még több lett a mondanivalónk, ezért több szakaszban örvendeztetünk meg Benneteket a részletekkel.

Kezdjünk is neki!

A kiégés, egy viszonylag új fogalom, amely egyre gyakrabban bukkan fel szakmai körökön kívül, a köznyelvben is. Ugyanakkor nem mondható el, hogy az ismeretek, a fogalom pontos jelentése és tartalma általánosan ismert volna. Pedig ez egy olyan jelenség, amelyet ismernünk kell, csak így előzhetjük meg, tehetünk ellene, akár magunkat, akár kollégáinkat vagy csapatunk tagjait érinti.

A kiégés, vagy angolul burn-out, jelentése: elég, kialszik, kiég, leég. Eredetileg a technológiában használták, annak megjelölésére, amikor egy erőforrás teljesítménye gyengül. Ez a képszerű fogalom sokat segít a témakör megértésében.

A kiégéshez a stressz fogalmán keresztül vezet az út. Amikor először kezdtem a témával foglalkozni meglepett, hogy a stressz fogalmához a köznyelvben szinte kizárólag negatív értelmezés tapad. Sokszor elfelejtkezünk híres tudósunkról, Selye Jánosról, aki szerint a „A stressz az élet sava-borsa”.

Azóta is lelkesen idézem Haller József mondatait: „A stressz kifejezés már-már olyan komor reménytelenséggel köszön vissza életünk minden kis zugából, hogy hovatovább már nem is tekinthető tudományos szakkifejezésnek. Kaméleon-értelmű divatszóvá vedlett át, amely sok mindent, de leginkább egyfajta idegfeszültséget jelent.” Persze a mi célunk éppen az, hogy ezt a „divatszót” visszasegítsük a szakmai tartalmához.

Nézzük mit értünk a stressz alatt, a szó eredeti jelentése a test válasza mindazon külső ingerekre, amelyek az egyensúlyt veszélyeztetik. Ha az állatvilágot nézzük, mondhatjuk: „A normális emlősök számára a stressz nagyjából három percig tartó halálfélelem a szavanna közepén, utána vagy elmúlik, vagy vége mindennek.” Ugyanakkor a stressz az élvezetet okozó helyzeteknek is lehet velejárója, sőt azt is elmondhatjuk, hogy a stressz teljes hiánya olyan veszélyes, hogy az állatok ilyen helyzetben valószínűleg elpusztulnának.

Ha szívesen olvasol többet arról, hogy melyek azok az események, amelyek stresszt váltanak ki, tehát stresszorok, akkor érdemes többet olvasni Holmes és Rahe skálájáról, például itt. Az általuk felsorolt események között vannak olyanok, amelyekkel remélem soha nem találkoztok, de vannak olyan hétköznapi helyzetek is,mint például vita a főnökkel…

Ez eddig rendben is volna. Jön egy nehéz vagy szokatlan helyzet, a szervezetünk reagál, aztán visszatér az eredeti állapotba. Mi ezzel a gond? Hiszen az ősemberrel is így volt, csak a nehéz helyzetet nem a board meeting jelentette, hanem az, hogy fejbe kellett verni a mammutot egy bunkóval, aztán mire aludni ment a barlangba, megnyugodott, fizikai tünetei sem jelentkeztek már.

A gond az, hogy modern életünkben az esetek többségében nem marad idő a megnyugvásra. A terhelés, a stresszt okozó helyzetek folyamatosan jönnek. Ennek eredménye pedig a kimerülés lesz. Így jutunk el a tartós negatív stressz okozta szindrómához, amelyet, ahogy már említettem burn-out-nak, magyarul kiégésnek nevezünk.

Tegyük hozzá, hogy a kiégés témaköre még alakulóban van, a fogalom határaival, a jellemzőkkel és szakaszaival kapcsolatban a szakemberek között még nem teljes az egyetértés. A leghangsúlyosabb vonások tekintetében azonban egyértelmű a helyzet.

A következő cikkünkben megnézzük miként alakul a folyamat, milyen lépések vezetnek a kiégésig.
Téged érdekel, hogy elindultál-e a kiégés felé? Ha igen, akkor tisztában vagy vele, hogy mit tehetsz? Vagy mégsem?

Akkor legközelebb is itt a helyed.

Üdvözlettel,
Jammy.