Az átfordítás művészete, a sokszínűség dicsérete

JAM p, 01/13/2017 - 06:10

Az átfordítás művészete,
a sokszínűség dicsérete

- avagy minden jó valamire, ha más nem, elrettentő példának -

 

Oké, nem beszélek mellé, percről percre lettem egyre csalódottabb, amikor ezt a videót néztem (magyar felirattal itt). Tévedések, vélemények, előítéletek sora követte egymást. Valljuk be nem nagy kihívás 48 másodperc alatt kinevettetni egy generációt. Bármelyikünk meg tudná tenni, akármelyik generációval.

Mondom, akármelyikkel…

De azért álljunk meg egy percre és gondolkodjunk el mindez hová vezet? Népszerűséghez, az biztos. Ezt a videót például több mint 4 millióan nézték meg a Youtube-on. Régi igazság, hogy a közös ellenségkép összekovácsol. A közös utálkozás még mindig kedvelt program lehetőség…

Szóval inkább nézzük, hogy mindez hová nem vezet: egymás valódi megismeréséhez, elfogadáshoz, együttműködéshez, a különbözőségekre való építkezéshez.

Who They Are & Why We Hate them”. Ugye nem lepődsz meg kedves olvasó, ha azt mondom, ezt az előadás címet sem egy Baby Boomer generációról szóló anyag kapta. Persze, hogy az Y és a Z generáció áll itt is a középpontban. Oké, megállapíthatjuk, hogy utálkozásból jól állunk.

Rendben, nézzük, hogy lesz mégis ebből a „cuccból, valami számunkra használható. Szóval nézzük, hogyan fordíthatod át a rossz példát jó gyakorlattá.

1.    Te tudod, kik a többiek?

A videóban valami ilyesmi hangzik el a „millennials” generációról: „group of people who born approximetly 1984 and after”. Nézzünk szembe vele, hogy ennek a nagy generációs őrületnek az lett az eredménye, hogy a nagy többségnek még mindig fogalma sincs, hogy mi fán teremnek a generációk, mégis beszél róla, határozott véleménye van és hevesen vitázik. Láttam már – sajnos – előadót, aki 100 ember előtt, a generációs gondolatmenete kifejtése közben kapta a kérdést, hogy gyorsan ismertetné-e az egyes generációk születési évét és alaptulajdonságait, mert – mondta kissé szégyenlősen a felszólaló hallgató – „én sajnos ezeket nem ismerem”. Sajnos az előadó sem ismerte…

Persze mindenki tudja az Y és a Z generáció elnevezéseket és általában hozzáteszi, hogy „meg vannak a többi betűk is, most nem is tudom pontosan…”. Nézzünk szembe vele, nem időnk nincs kifejteni a továbbiakat. Tudásunk nincs róluk. Van a másik csoport, aki már annyira megunta a tanácsadók „generációs mantráját”, hogy egyszerűen azt mondja: „én nem hiszek ebben az egészben. hülyeség, az aktuális divat ezzel foglalkozni.” Igazából mindegy is melyik csoportba tartozunk. A végeredmény sajnos ugyanaz. Úgy van határozott és markáns véleményünk egymásról, hogy a tények, a valódi háttér ismerete nem zavar minket, a hevesen védett álláspontunk védelmében.

Szóval akkor nézzük végre a tényeket:

Egy generációt a születési idejük azért köt össze,
mert a szocializációjuk,
nevelkedésük ideje is egy időszakra esik.
Így tehát az őket körülvevő világ, a
jellemző értékek,
a markáns aktuális események is egyeznek az életükben.

Gondolj csak bele, van rá esély, hogy ugyanolyan ember válik a nagypapádból
aki megjárta a Don-kanyart,
egyszer látta Jávor Pált személyesen, 50 évesen lett vonalas telefonja,
gyönyörű piros, tárcsázós telefonkészülékkel,
aki 40 évig dolgozott egy munkahelyen, aki leolajozta a haját, öltönyt vett és a
cukrászdába vitte a nagyit minden hónapban egyszer krémest enni
és belőled,
aki  élőadásban nézte az ikertornyok ledőlését,
aki két félévet külföldön tanult az egyetemen, aki
HD minőségben néz focimeccset a mobilján, ha éppen úgy hozza a sors :-),
aki chatel és videón nézheti meg az első lépéseit
vagy az ovis fellépését vagy aki,
bátran vált félévente is állást, ha úgy felel meg számára.

Nem előítéletek és vélemények tartanak össze egy generációt, hanem alapértékek és az őket körülvevő világ. Érd magad tetten és vedd észre, hogy általános jelenség, hogy a negatív meggyőződéseinket sokkal könnyebben kapcsoljuk az egyes generációkhoz, a pozitív tapasztalatokat pedig sokkal könnyebben címkézzük fel „üdítő kivételként”. Olvasd el, hogy melyik generáció melyik, gondolj bele ki milyen környezetben nőtt fel, mindez 30 perc alatt simán menni fog. Ennél már eddig is sokkal többet foglalkoztál a „generációs őrülettel”, szóval ne sajnáld az időt. És ne menj az utálkozó tömeggel, mert arra igazából nincs is út… 

2.    Egyedül nem megy. És Neked?

Az Y és a Z generáció sok mindenben tér el az őket megelőző generációktól. De interakcióra még ők sem képesek egymagukban. :-) Szóval a jó hír/rossz hír (mindenki válasszon beállítottsága szerint) az, hogy MINDEN velük kapcsolatos vélemény, tény, benyomás, kooperáció vagy konfliktus minimum két szereplős. És a legtöbbször Te magad vagy a másik szereplő... Ezért nem értettem soha, hogyan lehet egyetlen kiragadott generációról beszélni.

Mintha egy marslakónak úgy szeretném elmagyarázni, hogy mi a málnaszörp, hogy még azt sem tudja, mi az a folyadék, hogy van szánk, hogy mi az a víz, miért iszunk és milyen sokféle lehetőségünk van a választásra az italok tekintetében is. Ehelyett a tudás helyett mély és komoly málnaszörp elemzést adok át szegény űrbéli barátomnak, akinek esélye sincs helyes értelmezésre a málnaszörpot körülvevő környezet ismerete nélkül.

A helyzet az, hogy nem úgy fest a világ, hogy vagyunk mi normálisak, meg ők: az eltérőek. Vegyük végre tudomásul. Ismerjük meg egymást. Sokan vagyunk, sokfélék vagyunk, jelenleg is 5 generáció eltérő tulajdonságait, erősségeit, hiányosságait mixeljük, akár a családban, akár a munkahelyen, akár a buszon… Örüljünk ennek, ismerjük meg az egyes generációkat, ne beszéljünk el egymás mellett, építsünk a sokszínűségre. Mert az nagyon nagy érték!

3.    Az inspiráció valódi kincs!

Ha sikerül megszabadulnunk, a „mi okék vagyunk, ők nem okék” harci állástól, akkor eljön az a csodálatos állapot, amelyben a másik tapasztalata, ötlete nem a „mérhetetlen nagy ostobaság” feliratú ládában landol, már mondat közben. Elképzelhető, hogy lesznek olyan pillanatok, amelyikben a másik, éppen a különbözősége miatt, olyan inspirációt jelentő gondolatot, ötletet ad nekünk, ami tényleg kincs.

Nem feladatunk, hogy „belőlük” - legyen bármelyik generáció is számodra a „másik”magunkat formáljuk meg. Simonnak sem feladata, hogy rávegye az emberiséget, hogy ha ő a nappaliban tölti éjjel a telefonját, akkor mindenki más is tegyen így. Nem vagyunk tévedhetetlenek. Egyáltalán nem biztos, hogy a mi korábban bevált és remek módszereink a jövőben működni fognak. A múltból jövő tervezés sok esetben már ebben a pillanatban sem működik. Mi mégis az évtizedes tapasztalatainkra építkezve szeretnénk „örök igazságokat” tovább vinni. Nem lesz a múltunk, a korábban jól működő módszereink kevésbé értékes attól, hogy tudunk, merünk változtatni és attól sem, ha a jövőben már nem mindig ezek a módszerek lesznek nyerők.

Hát rajta, indulj! És Te ne lépj rá a banánhéjakra, amiken Simon elcsúszott. Legyél tudatos HR-es, okos vezető, jó kolléga, aki tudja mi fán terem ez a téma és pozitív hatást ér el, együttműködést teremt! Hiszen, tanulni egymástól, próbálkozni és meghagyni a lehetőséget a hibázásra, együtt fejlődni…

Ez a valódi kincs, amelyet a generációs sokszínűségtől kaphatunk!

 Nagy Andrea