Keresd a stressz jó oldalát!

JAM h, 04/30/2012 - 21:35

Keresd a stressz jó oldalát!

- avagy a munka ünnepére szeretettel -

 

A munka ünnepéhez közeledve idén is végiggondoltuk, hogy milyen témával ünnepeljük ezt a vidám szabadnapot. Tavaly visszatekintettünk és a Retro HR részleteivel vártuk május elsejét.

Az idei év sok izgalmat és változást hozott mindenki számára. Ezért most nem visszafelé, hanem előre tekintünk. Létezik egy fogalom, amelyhez általában csupa negatív tartalmat kötünk, de az igazi tartalma ennél sokkal színesebb és esetenként pozitív is.

Nézzük tehát! Beszéljünk őszintén a stresszről és keressük meg a jó oldalát!


- Mi a stressz?

A stressz jelentése a test válasza azokra a külső ingerekre, amelyek az egyensúlyt veszélyeztetik. Ezeket az ingereket nevezzük stresszoroknak. Itt emlékezzünk rá, hogy a stressz az élvezetet okozó helyzeteknek is lehet velejárója. Így tehát stresszor lehet akár a gyermekvállalás, egy új állás vagy akár egy ünnep, emellett természetesen a negatív élmények is, egy baleset vagy betegség, esetleg az állásunk elvesztése.

 

Még valami! Legyünk csak büszkék, mivel a le stress kifejezést Selye János javaslata alapján választották a jelenség elnevezésére.

Ha érdekel, hogy Téged mennyi stressz ért az előző évben, akkor érdemes utána olvasnod a két amerikai pszichológus
stressz skálájának. Thomas Holmes és Richard Rahe 1967-ben dolgozták ki az említett skálát, amely segítségével beazonosítható a különböző események stresszkeltő hatásának nagyságrendje. Holmes és Rahe megvizsgálta több mint 5,000 páciens kórtörténetét, hogy eldöntsék, a stressz szint és a betegségek között van-e összefüggés. A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatta, hogy kimutatható az összefüggés. Az eredményt akkor kapjuk meg, ha összegezzük azon helyzetek pontszámait, amelyek szerepelnek a listában és az előző évben előfordultak az életünkben. Amennyiben az eredmény meghaladja a 300 pontot, a betegség komoly kockázatával kell számolnunk. 150 és 299 pont között a betegség kockázata mérsékelt, 150 pont alatt elhanyagolható.


- Mit hiszünk róla?

Ma a köznyelv a stressz kifejezést negatív értelemben használja, többnyire kifejezetten csak a folyamatos feszültséget, idegességet, félelmet érti alatta. Ezzel az értelmezéssel találkozhatunk bármerre is nézünk. A közvélekedés a stresszhez negatív gondolatokat kapcsol, például azt, hogy a stressz kellemetlenséggel jár, hogy a modern, felgyorsult világ következménye, hogy veszélyes. Mind a témában megjelentetett könyvek és cikkek sokasága, mind a közvélekedés ezt sugallja: „korunk népbetegsége”, „közös ellenségünk a stressz”, „stressz mentesítés”.

Ahogy Haller József fogalmaz: „A stressz kifejezés már-már olyan komor reménytelenséggel köszön vissza életünk minden kis zugából, hogy hovatovább már nem is tekinthető tudományos szakkifejezésnek. Kaméleon-értelmű divatszóvá vedlett át, amely sok mindent, de leginkább egyfajta idegfeszültséget jelent.”

A köznyelvi értelmezés messze nem fedi le a fogalom valós és teljes tartalmát, hiszen a legtöbb embernek a stressz teljes hiánya is kellemetlen érzést okoz, nem csupán a túl sok vagy tartós stressz. Azt is elmondhatjuk, hogy van olyan stressz, amely motivál, amely kihívást jelentő helyzetben tűnik elő, amely egyértelműen nem negatív, ugyanakkor van olyan stressz is, amely tartósan fennáll, és már kimeríti a szervezetet.

- De hogyan lesz mindennek jó oldala?

A tudomány két csoportot, a negatív és a pozitív stresszt különbözteti meg, az elsőt distressznek, a második típust eustressznek nevezzük.

A distressz – negatív stressz - jellemzője lehet a fenti példánál maradva, amikor az érintett a megbeszélésen még a saját ötletét is elfelejti. Nem sikerül megfelelő módon fogalmaznia, képtelen mozgósítani tartalékait. A tartós distressz állapota komoly károkat okoz. Különösen veszélyes, ha ez az állapot állandósul és kimarad a pihenés, feltöltődés szakasza.

Az eustressz – pozitív stressz - vagy mobilizáló stressz során felszabadulnak a szervezet rejtett fizikai és értelmi tartalékai, például a diák emlékszik és jól fog vizsgázni. Ez a pozitív stressz, amely motivál, megmozgat és az örömöt okozó helyzetek kísérője is.

- Mit tehetsz, amikor a negatív oldalon jársz?

Először is figyelj és vedd észre a stressz helyzeteket!
Azonosítsd be a tüneteket, amelyek igen sokfélék. Ezek nagy része változatlan, ugyanígy reagáltunk, amikor a mamutot készültünk levadászni és hasonlóak most is, például egy kemény megbeszélés előtt.

Nézzük: A szimpatikus idegrendszer gyorsítja a szívritmusodat, emeli a vérnyomásodat, tágítja a pupilláidat. Az anyagcseréd felgyorsul. A levegő szabadabb áramlása érdekében a nyál és váladéktermelésed jelentősen csökken, a stressz egyik első jeleként általában éppen ezt a reakciót vesszük észre magunkon, kiszárad a szánk. Emelkedik a vércukorszinted. A cortisol megemeli a zsírsavak kibocsájtását, amit az izmaid használnak fel, mint energiaforrást. A májad többletcukrot bocsájt ki. Megjelennek az endorfinok, amelyek természetes fájdalomcsillapítóként is működnek. A tested felkészül az esetleges sebesülésre, gyorsabbá válik a véralvadás és nő a fájdalomtűrés, a bőr erei összehúzódnak.

Ne kösd össze automatikusan a negatív jelzőkkel a stressz helyzetet!
Gondolj az eustresszre és ülj fel a hullámra! Használd ki a stresszreakciók pozitív hatásait is! Tudatosítsd magadban a helyzet átmeneti mivoltát, ez is segít abban, hogy az átlagosnál nagyobb erőt fejts ki és érd el a célodat.

Ha már hat Rád a stressz, tegyél ellene!
Fontos, hogy legyen időd feltöltődni. Egy-egy stresszt kiváltó szituáció előtt és után szakíts időt a pihenésre, megnyugvásra és feltöltődésre.

Ez nem könnyű feladat, Neked kell megtalálnod, mi az, ami feltölt. Egy nyugodt nap a családoddal, egy gyalogtúra, egy jó könyv vagy egy klassz koncert? Te választasz, de semmiképpen se felejtkezz el magadról!

Emellett mindig szakíts időt a mozgásra és nem számít ide, amikor a villamos után futsz. Ne felejtsd el az egészséges táplálkozást és semmiképpen se bélyegezd ezt a tételt közhelynek, hidd el valóban fontos, hogy ne csak a sarki gyorsétteremig juss el ebédidőben.

Végül ne felejtsd, hogy a „gondolat stop” nem haszontalan, lusta semmittevéssel töltött idő. A teljesítményeden és az egészségeden is észreveszed majd, a fentiek hatását.

                       

Mit tehetünk a stressz ellen?
Eredeti ábra: Nursing Education Consultans 1997, saját fordítás

Sok sikert és vidám, energiát adó pihenőnapot kívánunk!

JAM