MT 2012
Új év, új MT
Szép új világ, avagy minden az új Munka Törvénykönyvéről
For the English version please click here and scroll down
2012. július 1-től hatályba lép az új Munka Törvénykönyve. Az új törvény teljes mértékben felforgatja a munkajog állóvizét, lényegében nincs olyan terület, ahol ne kerülne sor jelentős változtatásokra.
A következő fél évben tehát nagyon sokat kell tanulnunk, ha nagyobb meglepetések nélkül akarunk belevágni 2012. II. félévébe. Elengedhetetlen, hogy biztos forrásból, pontos értelmezés mellett a megfelelő tudást szerezzük meg. Nem is lehet kérdés, hogy ehhez a munkajog izgalmas és ingoványos terepén magabiztosan mozgó szakértő szükséges. Ezért nagy örömmel mutatjuk be kalauzunkat dr. Fodor T. Gábort, aki ügyvédi praxisa mellett korábban tapasztalatot szerzett a jogalkotásban, az Európai munkajog terepén is rutinosan mozog és a Munkajog Nagy Kézikönyvének társszerzője.
Cikksorozatunkban kalauzunk a jelentősebb változásokon vezet végig és segít abban, hogy az Országgyűlés 2011. december 13-i ülésnapján elfogadott végleges törvény szövege érthető és helyesen alkalmazható legyen mindenki számára.
Ebben az első cikkben átfogó képet adunk, ezt követően pedig az egyes témaköröket vesszük górcső alá. Munkajogról érthetően? Most kiderül, hogy lehetséges!
A törvény lényegi koncepciója
A törvény alkotóit a gazdaságélénkítés célja hajtotta - kezdi Gábor - ebből következően - amennyire
ezt a vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségek engedték - a jelenlegi szabályokat rugalmasabbá tették, illetve a munkáltatók számára csökkentették a foglalkoztatás munkajogi kockázatait, terheit. Ez természetesen másik oldalról a munkavállalói jogok jól érzékelhető csökkenéséhez vezet. A teljesség kedvéért ugyanakkor megjegyzendő, hogy bár főszabályként valóban igaz, hogy a munkavállalói jogok csökkentek, néhány kivétel azért fellelhető az új törvényben.
Az viszont teljesen egyértelmű, hogy – a törvény elfogadása előtti utolsó pillanatban a szakszervezetekkel aláírt megállapodás ellenére – a szakszervezeti jogok jelentős mértékben csorbultak a jelenlegi törvényszöveghez képest. Ez egyrészt jó hír a munkáltatók számára - folytatja Gábor a gondolatmenetet - másrészt viszont kérdéseket is felvet annak kapcsán, hogy az új törvény jelentős mértékben kiterjeszti a kollektív szerződések szerepét. Azaz éppen a jelentős mértékben legyengített szakszervezeteknek kellene olyan kollektív szerződéseket kötni a rugalmasabb foglalkoztatás érdekében, amelyek a törvényi főszabályoktól a munkavállalók hátrányára térhetnek el.
Kalauzunknak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy az új törvény – különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben – valóban a foglalkoztatás bővítésének az irányában fog-e hatni - tudományos kutatások alapján ugyanis a foglalkoztatottság bővítése igen kis mértékben függ a munkajogi szabályozás milyenségétől, azt alapvetően és túlnyomóan a gazdasági környezet határozza meg. Az azonban kétségtelen, hogy jogtechnikai szempontból, azaz a törvényi szabályok világossága, érthetősége tekintetében az új törvény előrelépést mutat a jelenlegivel szemben.
A törvény körülbelül másfélszer olyan hosszú, mint a jelenlegi Munka Törvénykönyve, ez azt mutatja, hogy sokkal részletesebb, jobban kidolgozott szabályrendszert tartalmaz.
Eltérés a törvényi rendelkezésektől
Megmaradt az az elv, hogy a törvény rendelkezéseitől munkaszerződésben – főszabály szerint – csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Komoly újdonság ugyanakkor, hogy kollektív szerződéssel főszabály szerint a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. A törvény csak azokat az esetköröket sorolja fel, ahol az ilyen eltérés nem megengedett.
Új, a korábbinál részletesebb szabályok
Ahogy azt már a fentiekben említettük, lényegében nincs olyan területe a munkajognak, amely ne módosult volna jelentősen az új törvénnyel. Csak a példa kedvéért: Jelentősen módosult a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályozás, különös tekintettel a felmondási védelmekre. A munkaidős szabályozás rugalmasabb lett, számos esetben már nem szükséges kollektív szerződéses rendelkezés ahhoz, hogy a munkáltató hat havi munkaidőkeretet állapítson meg. Nőtt a munkavállalók anyagi felelőssége gondatlan károkozás esetén. Számos új, atipikus munkavégzési forma került megalkotásra, szintén a rugalmasítás jegyében. (Pl. nincs annak akadálya az új törvény alapján, hogy egyazon munkaviszonyban több munkáltató, vagy több munkavállaló álljon.)
A fenti szabályok, témakörönkénti és részletes ismertetését cikksorozatunk további részeiben olvashatjátok!
Szeretettel vár Benneteket vissza:
dr. Fodor T. Gábor és a JAM csapata
------------------------------------------------------------------------------------------------
New year, new Labour Code
Brave New World – a.k.a. all you have to know about the new Labour Code
As of 1st July, 2012. the new Labour Code comes into force. The new Code turns the whole world of Labour Law upside down, basically there is no field within that may not be affected by any significant changes/alterations.
During the next half year, thus, we have to learn a lot – in case we want to avoid unexpected surprises when starting the second term of year 2012. It is essential to gain the appropriate knowledge, accompanied by an accurate interpretation - having it all on reliable source. We need an expert for this, who moves confidently on the field of the exciting and unsteady territory of labour law, no question about it. Therefore we are happy to introduce our guide, dr. Gábor T. Fodor, who, besides being an attorney at law, had also gained experience in legislation before, an accomplished expert at the EU Labour Law, and is a co-writer of the General Guide to Labour Law.
In the series of articles, our guide leads us through the most significant changes, and helps to make the final text of the legislation adopted by the Parliament on 13th December, 2012. understandable and properly applicable for everyone.
Now in the first article we provide a comprehensive picture, then from next time on, we will have a look on each topic. Making labour law clear? Let us show it’s possible!
The essential concept of the Code
The creators of the Act had been motivated by the aim of economic recovery – starts Gábor - therefore – as far as the concerning international law – related obligations let them do so – they made the present regulations more flexible, and reduced the labour law risks and burdens of employment for employers. On the other hand, of course, this leads to the highly sensible decrease of employee rights. For the sake of completeness, I have to add that while - as a general rule - it is true that the employee rights decreased, at the same time the new Act contains a few exceptions.
It is, however, absolutely obvious that – despite of the agreement reached with trade unions moments before adopting the Act – the rights of trade unions were significantly diminished, compared to the text of the present Act. On the one hand, it is good news for employers – Gábor continues the line of thinking – whereas, on the other hand it raises questions related to the fact that the new Code significantly extend the role of collective agreements. That is, for the sake of a more felxible employment, no other than the notably weakened trade unions should conclude collective agreements that may differ from the general rules implied in the Act, for the detriment of employees.
Our guide casts doubts on that the new Code – especially in the current economic environment – would truly promote the extension of employment – since scientific researches show that the expansion of employment depends slightly on the method of labour law legislation, it is basically and predominantly defined by the economic environment. It is, however indisputable, that from a technical point of view – meanamely the clarity and understandability of the regulations – the new Act shows good progress compared to the present legislation.
The Act is approx. one and a half times longer than the Labour Code currently being in force, this points to the fact that it contains a far more detailed, more elaborated system of rules.
Deviation from the statutory provisions
The principle, that – according to the general rule – any deviation from the statutory provisions in the employment agreement is allowed only in favor of the employee, remained. While it is a significant novelty that it is also possible to deviate for the detriment of the employee by a collective agreement according to the general rule. The Act lists only the cases in which such a deviation is not allowed.
New, more detailed rules
As we have already mentioned above, basically there is no field within labour law that would have not changed significantly by the new Labour Code. Just for instance: Major amendments had been made on the regulation of employment termination, with special regards to the protection against dismissal. The rules related to working hours became more flexible, in several cases no collective agreement-provisions needed for the employer to determine a reference period of six months. The financial liability of employees increased in case of careless damage. Several new, atypical forms of jobs had been created, in the spirit of flexibility as well. (Eg.: based on the new Labour Code, it is possible having more than one employer or employee in the same employment relationship.)
Please find the detailed, topic by topic - guide of the above rules in the following parts of our series of articles!
We look forward to meeting you here again:
dr. Gábor T. Fodor and the JAM Team