Munka Törvénykönyv módosítása
Az Munka Törvénykönyv módosításának legfontosabb elemei
November elején benyújtásra került az Mt. módosítását célzó törvényjavaslat, melynek legfontosabb szabályait fogjuk az alábbiakban ismertetni. A jogszabálytervezet két uniós irányelvet ültet át a magyar jogrendszerbe, de azoktól függetlenül is számos jelentős változást hoz. A jogszabály várhatóan január 1-én lép majd hatályba.
Változni fognak a joggal való visszaélés szabályai
A jogalkotó a munkavállaló javára módosít a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokon, aminek leginkább a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatban indított perekben lesz jelentősége. Ha egy jogellenes felmondás kapcsán a volt munkavállaló joggal való visszaélésre hivatkozik, akkor a hatályos szabályozás szerint ennek körében mindent neki kell bizonyítania. Ezzel szemben az új szabályok szerint a munkavállalónak már csak a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, illetve a hátrányt kell bizonyítania, míg az e kettő közötti összefüggés hiányát a munkáltató bizonyítja.
Ha például a volt munkavállaló a perben arra hivatkozik, hogy azért mondtak fel neki, mert kritikát fogalmazott meg a felettesével kapcsolatban, neki csak azt kell bizonyítania, hogy kritikát fogalmazott meg, illetve hogy felmondtak neki. A munkáltatónak ebben az esetben azt kell bizonyítania, hogy nem a fentiek miatt mondott fel a munkavállalónak, hanem például azért, mert rossz volt a teljesítménye. Sőt, az új szabályok értelmében, ha bizonyítást nyer a joggal való visszaélés, a munkavállaló kérelmére a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt.
A tájékoztatóra vonatkozó szabályok is módosulnak
Az Európai Parlament és a Tanács 2019/1152 irányelve nyomán bővülni fog a tájékoztató is. Például a napi munkaidő tartamán túl tájékoztatni kell majd a munkavállalót a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, illetve arról, hogy a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, több műszakos, illetve idényjellegű-e. Szintén új elem a munkáltató képzési politikájára és a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamára vonatkozó tájékoztatás.
A tájékoztatót az új rendelkezések alapján a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül kell kiadni. Ha pedig változás történik, például részmunkaidőbe kerül át a munkavállaló, akkor az erről szóló tájékoztatót azonnal át kell adni.
Szintén az irányelv nyomán a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési helyének módosítását, a munkarendjének módosítását, illetve a távmunka keretében vagy részmunkaidőben való foglalkoztatását. A kérelmet a munkavállalónak meg kell indokolni. A munkáltatónak tizenöt napon belül írásban nyilatkoznia kell, hogy engedélyezi vagy elutasítja a kérelemben foglaltakat. A kérelem elutasítása esetén az indokolásnak ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelni, mint egy felmondásnál, tehát annak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie.
Apasági szabadság és szülői szabadság
A törvényjavaslat az Európai Parlament és a Tanács 2019/1158 irányelve alapján az apasági szabadság egységesen 10 munkanapra emelkedik, melyet a születéstől vagy az örökbefogadástól számított második hónap végéig kell kiadni. A munkavállaló az apasági szabadság első 5 napjára a távolléti díj 100 százalékára jogosult, a 6. naptól kezdve azonban csak a távolléti díj 40 százaléka jár neki.
A munkavállalót továbbá gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság fogja megilletni, aminek feltétele legalább 1 év munkaviszony fennállta. A munkavállalót a szülői szabadság idejére a távolléti díj 10 százaléka illeti meg, ezt azonban csökkenteni kell a munkavállalónak járó gyed és gyes összegével. Így a legtöbb esetben ez egy nullához közeli összeg lesz.
dr. Szemenyei Barabás ügyvédjelölt