A német minimálbérről
Nem minimális jelentőségű
német minimálbér kérdés
dr. Fodor T. Gábor és Kiss Bettina írása
2015. január 1-jétől hatályba lépett Németországban „Az általános minimálbér szabályozásáról szóló törvény” (Milog), melynek értelmében minden munkavállaló jogosult arra, hogy a munkáltató óránkénti bruttó 8,50 EUR munkabért fizessen részére. Eszerint minden, Németország területén végzett tevékenységre alkalmazandó a törvény, függetlenül attól, hogy a munkáltató német vagy külföldi, így a minimálbért minden Németország területén dolgozó munkavállaló esetében alkalmazni kell.
A szabály minden, Németország területén munkát végző munkavállalóra vonatkozik, ide értve tehát például a német anyavállalathoz kiküldött munkavállalót is, vagy extrém esetben az üzleti úton lévő munkavállalót is. Neki is ki kell egészíteni a bérét óránként 8,5 EUR-ra, ha azt a munkabér nem éri el.
A törvény rendelkezései ugyanakkor a legnagyobb felzúdulást a közúti közlekedésben okozták.
A törvény rendelkezései nemcsak a kabotázsra vonatkoznak, hanem a nemzetközi fuvarozásra és így a tranzitra is. Ez azt jelenti, hogy az országon áthaladó fuvar során, például a gépkocsivezetőnek, meg kell kapnia a német minimálbért a Németország területén eltöltött munkaórák után.
A törvényhez két rendelet is tartozik („Rendelet a munkaidő feljegyzésére vonatkozó kötelezettség megváltoztatásáról a minimálbértörvény és a munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény értelmében” és „Rendelet a minimálbértörvény, a munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény, valamint a munkaerőlízing törvény által előírt bejelentési kötelezettségekről”). Ezek értelmében a gépkocsivezető munkavállalók, ha nem jelentik be előre, meghatározott formanyomtatványon a Németország területére való belépésüket, 30.000 EUR-ig terjedő pénzbírsággal is sújthatják őket. Jelen cikk írásakor még nem tisztázott kérdés, hogy az előre a német hatóságoknak elfaxolt foglalkoztatási terv bejelentésére szolgáló formanyomtatványt a gépkocsivezetőknek maguknál kell-e tartaniuk.
A Milog bevezetése rengeteg eddig tisztázatlan kérdést vet fel. Németországnak vajon joga van-e a többi országra ekkora gazdasági és bürokratikus terhet tennie, a Róma I. rendelet 9. cikkére való hivatkozással. A bruttó 8,50 EUR óránkénti minimálbér akkora gazdasági terhet tesz a külföldi munkáltatókra, amelyek nem állnak arányban, sőt amelyek túlmennek azon, ami a munkavállalói védelem céljához szükséges. 
A német jogász társadalmon belül is eltérő vélemények alakultak ki arra nézve, hogy a tranzit tevékenységet is bele lehet-e vonni a törvény hatálya alá.
További megoldatlan probléma a külföldi munkáltatók esetén a minimálbér kifizetésének ellenőrizhetősége. Például Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak nem kötelezettsége az adatszolgáltatás a német hatóságok irányába, a Milog rendelkezéseinek értelmében a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak kell együttműködnie a német hatóságokkal, de az 2015. január 1-jével megszűnt. A foglalkoztatási terület a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik.
Magyarország versenykorlátozónak tartja a német minimálbértörvényt, amely a belső piac egységének elvébe is ütközik. Akadályozza továbbá az EU négy alapszabadságának a személyek szabad mozgásának, a munka, tőke, szolgáltatások szabad áramlásának megvalósulását.
Magyarország hivatalos formában is az Európai Unióhoz fordult. Jelenleg az Európai Bizottság is vizsgálja a kérdést.
UPDATE: Most kaptuk a hírt, hogy a német kormány a Németországon áthaladó tranzitfuvarok esetében felfüggesztette a fent ismertettett rendelkezések alkalmazását. Ugyanakkor ez a rendelkezés nem vonatkozik a németországi fel-, vagy lerakóval rendelkező fuvarokra, és különösen felhívjuk a figyelmet arra, hogy bármely egyéb németországi munkavállalás esetén, pl. akkor, ha a magyar leányvállalat Németországba küldi a német anyacéghez a munkavállalóját, a fenti rendelkezések alkalmazandóak!
dr. Fodor T. Gábor és Kiss Bettina
fodortgabor.hu