Rendkívüli hírek
Mivel sok a kérdés és a félreértés a fenti témában, ezért dr. Menyhárt Anna villám sebességgel segít abban, hogy később ne érjen kellemetlen meglepetés. Nézzük mi történt! 
Jelentős módosítások léptek életbe 2012. január 1. napjától a Munka Törvénykönyvében. Feltehetőleg a nyáron hatályba lépő, új Mt. körüli fokozott érdeklődés is szerepet játszik abban, hogy a kisebb terjedelmű, ám annál nagyobb horderejű módosításoknak kevesebb figyelmet szentelt eddig a közvélemény.
Olyan változtatásokról van azonban szó, melyek munkáltatók és munkavállalók széles körét érinthetik, így mindenképpen érdemes ezen újdonságokra felhívni a figyelmet.
Lássuk, miről is van szó konkrétan.
Nemrégiben bombaként robbant be a köztudatba a hír, hogy immáron mindkét szülőt megilleti a pótszabadság tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke tekintetében - kezdi Anna, aki most is a dr. Fodor T. Gábor és Partnerei képviseletében avat be minket a részletekbe - A törvény a „munkavállaló” kifejezést használja, amiből az következik, hogy a pótszabadság mindkét szülőt egyidőben megilleti.
Ez év januárjáig a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a pótszabadság, látható tehát, hogy valóban jelentős változásról van szó. A szabályozás változatlan a pótszabadság napjainak számát tekintve, egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után pedig összesen hét munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak továbbra is.
Hogy a gyakorlati alkalmazást illetően egyelőre igen nagy a bizonytalanság, jól mutatja, hogy számos megkeresés érkezik a szakemberekhez eligazításért. A tapasztalatok tanúsága szerint a kérdezőknek az sem mindig egyértelmű, hogy a jogszabály valóban mindkét szülőnek egyszerre biztosítja a pótszabadságot, holott a szűkszavú módosítás mögött ez a jelentés rejlik.
A válasz a fenti kérdésre tehát az, hogy mindkét szülőnek jár a pótszabadság 2012. január 1-től. A módosítás mögött egyébként egy európai uniós irányelv átvétele áll.
Abban a kérdésben, hogy pontosan kiket illet meg szülőként a pótszabadság, a 100. sz. kollégiumi állásfoglalás ad iránymutatást.
Az állásfoglalás kimondja, hogy a pótszabadság a gyermeket örökbe fogadó, illetve azt a gyermeket nevelőt is megilleti, aki állami nevelt gyermek gondozását és nevelését vállalta térítés mellett.
Ennek magyarázata, hogy mind az örökbefogadó szülő, mind a nevelőszülő átvállalja a gyermekneveléssel járó terheket – amellett, hogy a nevelőszülő térítési díjban részesül -, így biztosítani kell számukra is azokat a feltételeket és kedvezményeket, amelyek a vér szerinti szülőket megilletik.
Ugyancsak megilleti ez a kedvezmény azt a munkavállalót is, aki gyermek nevelését és gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalta. Abban az esetben ugyanakkor, ha a gondozó fentiek alapján jogosult a pótszabadságra, az a vér szerinti szülőt ezzel párhuzamosan nem illeti meg.
Ugyanezen állásfoglalás tovább körvonalazza a pótszabadságra jogosultak körét, mikor kimondja, hogy a pótszabadság az év még hátralévő időszakára a munkahelyére év közben visszatérő munkavállalót is teljes egészében megilleti. (Tehát az a munkavállaló is jogosult pótszabadságra ezen a jogcímen, aki pl. év közben szült, aki a gyermekgondozási szabadságról év közben tért vissza, vagy az a munkavállaló is, aki év közben létesített munkaviszonyt a munkáltatóval.)
A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. (E szabályoktól a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a munkavállalóra kedvezőbb rendelkezés megállapításával eltérhet.)
A szülési szabadságra vonatkozó jogszabályhely szövege is kiterjeszti a jogosultak körét immáron a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vevő nőkre, ez a szabály szintén idén januártól hatályos.
Végül felhívjuk a figyelmet arra az - ugyancsak ez év első napján hatályba lépett - rendelkezésre, mely szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. Ezen munkaidő-kedvezmény tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Nem kizárt, hogy értelmezési nehézségekbe ütközik majd az egyébként a munkavállalókra kedvező rendelkezés, hiszen a felsorolt mentesülési okok köre túlságosan tág kategória.
Mi előre szóltunk, hogy ez az év még az eddigieknél is izgalmasabban indul!
Ha kérdésed maradt, akkor ne habozz! Tedd fel.
Üdvözlettel,
dr. Menyhárt Anna és a JAM csapata