„A stressz az élet sava-borsa”

JAM h, 02/04/2013 - 09:20

„A stressz az élet sava-borsa”
Lángolásról, kiégésről és a mindennapokról

Lassan negyven évvel ezelőtt fogalmazta meg Selye János, hogy a stressz az élet sava és borsa. Most pedig, ha őszintén magunkba nézünk, akkor be kell vallanunk, hogy jelenlegi életünket jócskán túlfűszerezzük. Lángolunk, néhol elszenesedünk, kiégünk, vagy újra lángolunk.

Oké, de mi az a kiégés??


Tüzes, színes, izgalmas kifejezések kapcsolódnak ehhez a témakörhöz. Maga a kiégés is egy  képszerű fogalom, ami sokat segít a témakör megértésében. A kiégés (angolul burn-out) kifejezésének jelentése: elég, kialszik, kiég, leég. Eredetileg a technológiában használták, annak megjelölésére, amikor egy erőforrás teljesítménye gyengül. A kiégés szindrómát a tartós negatív stressz okozza. A kiégés jelensége többek közt a fizikai és mentális kimerültséggel, reménytelenség érzésével, a motiváció csökkenésével, a célok elvesztésével jár. Nem vidám. Valóban…

De a köznyelvi értelmezés messze nem fedi le a fogalom valós és teljes tartalmát, hiszen a legtöbb embernek a stressz teljes hiánya is kellemetlen érzést okoz, nem csupán a túl sok vagy tartós stressz. Azt is elmondhatjuk, hogy van olyan stressz, amely motivál, amely kihívást jelentő helyzetben tűnik elő, amely egyértelműen nem negatív, ugyanakkor van olyan stressz is, amely tartósan fennáll, és már kimeríti a szervezetet.

A stressz az élvezetet okozó helyzeteknek is lehet velejárója, sőt azt is elmondhatjuk, hogy a stressz teljes hiánya olyan veszélyes, hogy az állatok ilyen helyzetben valószínűleg elpusztulnának.

 

És lehet ezen nevetni?


Januárban egy egész estét töltöttem ezzel a témával és további 120 emberrel közösen sírtunk-nevettünk és időnként csendesedtünk el, amikor a kiégés témakörét F. Várkonyi Zsuzsa és az impovizációval dolgozó Momentán társulat dolgozta fel. És a válasz a ki nem mondott kérdésre: IGEN. Lehet és talán kell is magunkon nevetni, lehet kívülről nézni önmagunkra, akár egy a kiégés útján még csak induló tanár van a színpadon, akár egy kiégett marketinges töri a fejét azon, hogy mikor is mondjon fel.

 „A zavarnak elsőbbséget kell adni. Ha az egyensúly bármilyen módon megbillen, akkor annak kell adni időt, teret, megfelelő társat a feloldáshoz.” – mondta F. Várkonyi Zsuzsa. A kérdésre, hogy ki a pszichológus-e megfelelő társ úgy fogalmazott „Nem feltétlenül kell pszichológusnak lennie, annak, aki segít a feloldásban, régen ilyen funkciót töltöttek be például a papok, de lehet akár egy idős rokon is, aki nyugodtan hallgat végig minket. Néha a feszültség levezetésének nagyon jó módja, hogy valakihez beszélek, ahogy kihangosítom meg is fogalmazok olyan dolgokat, amelyeket addig nem. Ez az öngyógyítás igen fontos lépése.”

 

Jó, jó! De mikor van zavar?


A zavarnak akkor tudunk elsőbbséget adni, ha szembesülünk vele, hogy létezik és jelen van az életünkben. És persze azt sem szabad elfelejtenünk, hogy két stressz csoportot különböztetünk meg, a negatív típus a distressz és a pozitív az eustressz.

A distressz jellemzője lehet például, hogy a diák azt is elfelejti, amit azelőtt jól tudott. Nem sikerül megfelelő módon fogalmaznia, képtelen mozgósítani tartalékait. A tartós distressz állapota komoly károkat okoz. Különösen veszélyes, ha ez az állapot nem gyakori, hanem állandósul és kimarad a pihenés, feltöltődés szakasza.

Az eustressz vagy mobilizáló stressz során felszabadulnak a szervezet rejtett fizikai és értelmi tartalékai, például ha egy másik diák emlékszik és jól fog vizsgázni. Ez a pozitív stressz, amely motivál, megmozgat és az örömöt okozó helyzetek kísérője is. Ez ellen semmiképpen ne védekezzünk! J

 

És a tünetek?


A színpadon sok helyzet elevenedett meg. Az orvos nem ért rá nyaralni, a marketinges magában csalódva omlott össze, a tanárnőnek torokgyulladása, majd gyomorfekélye lett, ahogy F. Várkonyi Zsuzsa fogalmazott „Az immunrendszer tesz róla, ha a szervezetnek megállásra van szüksége. Kinyúl és elkap egy-egy vírust, ami egyben felmentést is jelent önmagunk előtt, hiszen csak azért pihenünk, mert betegek vagyunk.”

Megnézhettük a könyvelőt is, aki az apátia szakaszába jutott és végül úgy döntött vidékre költözik és tyúkokat nevel majd. Az üzletember, pedig a Svéd különítményt hagyta ott az értekezlet közepén, mert úgy döntött, hogy elég…

Mindenképpen szembesülünk vele, hogy a tünetek fizikai és érzelmi oldalon is megjelennek, és személyenként különbözőek lehetnek.


De mit tegyünk?
A mindennapokra hat tippünk van, amelyet érdemes időről-időre újra átfutnod.
1.
 Ismerd fel a veszélyeztetettséget és figyelj rá, hogy a bizonyításból ne legyen kényszer!
2.
Fogalmazd meg a félelmeidet!
3.
Tudatosan figyelj rá, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek örömet jelentenek számodra! És persze építsd őket a napirendedbe!
4.
Figyelj az alvás és a mozgásigényedre és azok kielégítésére! J
5. Legyen bizalmasod, aki segít, támogat.
6.
Figyelj arra, milyen kép alakult ki Rólad és ne utasítsd el, ha kívülről másként látnak, mint Te önmagad. A cél a kritika és a mások jó szándékú véleménye közötti különbségtétel.
7.
Figyelj arra, hogy legyen időd az étkezésekre, azok élvezetére és persze a mozgásra is!

Ha pedig úgy érzed nem vagy jó helyen, nézz szembe a hiedelmeiddel, keresd meg az örömsávot az életedben vagy találd meg azt az utat, ami örömet jelent számodra. „Én nem gondolom, hogy akármilyen szakmáról, akármilyen szakmára lehet váltani, de mindenkinek van mozgástere. Gyakori hiedelem, hogy nekem ahhoz – amire váltanék – nincs meg a végzettségem, a képzettségem, képességeim, a rutinom, egyszerűen nem vagyok jó rá. Nagyon jellemző a félelem a „szomszédasszony” szemétől, azaz a közvéleménytől. Például a „hogy néz az ki, hogy ilyen végzettséggel váltok egy kisebb presztízsű területre.” – mondja F. Várkonyi Zsuzsa.

Tesztelt magad!
Sok lehetőség és tipp létezik arra, hogy miként azonosítsuk be a stressz szintünket. Most megosztunk Veletek egy tesztet, amelyhez az alábbi táblázatot kell csupán végignéznetek.

A táblázatban szerepelnek a stresszt előidéző külső hatások, azaz a stresszorok. Két amerikai pszichológus, Thomas Holmes és Richard Rahe dolgozták ki ezt a skálát, amely segítségével beazonosítható a különböző események stresszkeltő hatásának nagyságrendje. Több mint 5,000 páciens kórtörténetét vizsgálták meg, hogy eldöntsék, a stressz szint és a betegségek között van-e összefüggés. A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatta, hogy kimutatható az összefüggés.

Az eredményt akkor kapjátok meg, ha a cikk legvégén talűlható táblázat alapján összegzitek azon helyzetek pontszámait, amelyek szerepelnek a listában és az előző évben előfordultak az életetekben. Amennyiben az eredmény meghaladja a 300 pontot, a betegség komoly kockázatával kell számolni. 150 és 299 pont között a betegség kockázata mérsékelt, 150 pont alatt elhanyagolható.

Az interneten persze több féle egészségügyi oldalról közelítő, játékos vagy éppen komolyabb tesztet is találhattok. Néhány példa: Stressz teszt, Egészségügyi oldalról közelítve, Stressz helyzetek kezelése.

Ha pedig tovább merülnél a témában, ajánljuk néhány kapcsolódó írásunkat és jó szívvel ajánljuk még az Ascon tippjeit is: Ugye Te adsz értelmet a munkádnak?, Keresd a stressz jó oldalát! , Te és a munkád!, Lassulj le a gyorsulásért!
Sebességváltás, 66 nap egy új szokás kialakítására?

Sok örömteli pozitív stresszt és kikapcsolódást hozó élményeket kívánunk!
Jammy